Egy vizsgálat szerint az orálisan szedhető Janus kináz 1-es gátló upadacitinib gyorsabban enyhíti az atopiás dermatitis tüneteit, mint az injekciós formában adandó dupilumab.

Az először 2020 elején leírt VEXAS szindróma olyan késői felnőttkorban kialakuló, súlyos autoinflammatórikus kórkép, amely több ismert betegség tüneteit mutatja.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

A meddőség és a vetélések hátterében genetikai, hormonális, anatómiai, infektív, környezeti, hematológiai és immunológiai tényezők állhatnak. Az elmúlt időszak reproduktív immunológiai kutatásainak köszönhetően jelentősen megnőtt a meddőségi vizsgálati lehetőségek száma.

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

A diabetes különféle mechanizmusokon keresztül a COVID-19 gyorsabb progresszióját és súlyosabb kimenetelét eredményezi (és ezért független kockázati faktornak tekintendő), de most felmerült, hogy a hasnyálmirigy sziget-sejtjei közvetlenül is károsodhatnak.

Az onkokardiológia vagy kardioonkológia viszonylag új orvostudományi terület, mely több szakma – elsősorban az onkológia, hematológia és kar­diológia – integrált együttműködésén alapul. Kialakulását hosszú folyamat előzte meg. Kezdetben az onkokardiológiai együttműködés elsősorban az antraciklintartalmú kezelések mindenki által jól ismert kardiotoxikus mellékhatásainak felismerésére, követésére, illetve megelőzésére szolgált.

A tünetekben megnyilvánuló krónikus mezenteriális ischaemia (CMI) viszonylag ritka, és hátterében szinte sosem egyetlen artéria szűkülete áll. A tünetmentes (elsősorban a truncus coeliacus szűkületéből adódó) CMI prevalenciája felnőttek között 14-15%. A tünetekben megnyilvá­nuló CMI, különösen a több eret érintő betegség választandó kezelése a revaszkularizáció, legtöbbször endovaszkuláris eljárással. A terápia alap­ja az életmód-változtatás és a sztatinokkal, acetil-szalicilsavval végzett kockázatcsökkentés.

A szerzők az amyloidosisok aktuális osztályozását, elnevezését, a kórfolya­mat alapvető szabályait ismertetik. Áttekintik a legfontosabb szisztémás és lokális amyloidosis szindrómák sajátosságait, a diagnózis felállításának segédeszközeit és a terápia ma még szegényes lehetőségeit.

Az upadacitinib elérte az összes elsődleges és a kiemelt másodlagos végpontot, ide értve az adalimumabbal szemben mutatott szuperioritást a reumatoid artritiszes betegek körében végzett fázis III. vizsgálatban.